Szeretem...

                                                           11. Fejezet

Mikor oda értünk a házhoz, nagyon éhes lettem. Kiugrottam a kocsiból és lefeküdtem a fűbe. Értezem ahogy mellettem valaki legugol.Oda fordítottam a fejem és Liam gugolt ott. És furán mosolygott.
-Mi az?-kérdeztem meg pár perc múlva mert öszintén, már zavart.
-Semmi...-mondta, de nem hittem neki. Így hát faggatni kezdtem.
-Liam Payne! Mondd el mi van?-próbáltam komolynak tűnni.
-Szombat van. De amúgy... mit csináltatok este?-húzogatta a szemöldökét. Kinyújtottam a nyelvem és felálltam. Besiettem a házba és besiettem a konyhába.
Niall épp evett valamit, oda osontam a hátamögé és elvettem az egyik szendvicset, kifutottam vele a kanapéra. Niall utánam futott és a szendvicset próbálta vissza szerezni. Liam és Louis csak nevettek rajtunk. Gyorsan beleharaptam a szendvicsbe és oda nyújtottam Niallnek. Elvette és elkezdte enni.
Én szépen ledőltem a kanapéra Louis mellé.
-Na szóval mit csináltatok este, hogy nem akarjátok elmondani??-kérdezte Liam izgatottan. Át ültem mellé és a fülébe súgtam hogy "megcsókolt és jól esett" aztán felszaladtam. Beszaladtam a szobámba és bevágódtam az ágyba. Hallottam hogy valaki bejön és besüpedt mellettem az ágy.
-Miért szaladtál fel?-kérdezte Louis, mire megrántottam a vállam és átfeküdtem a hátamra. Felállt és bezárta az ajtót, aztán fölám jött.
-Mit szeretnél?-kérdeztem és mosolyogtam de elfordítottam a fejem.
-Csókot...-mondta és oda fordította fejem, rátapasztotta száját az enyémre de nem engedtem neki bejutást.
-Naa...-nyavajgott én erre a csípőmet "ODA" préseltem. Mégjobban erősködött a csókért amit megadtam neki. Beletúrtam a hajápa és faltuk egymást. Olyan jó érzés volt hogy Louis Tomlinson engem csókol és nem mást. Ahogy tudtam oda préseltem magam az érzékeny részéhez. Elkezdte felfelé húzni a pólómat és simogatta a hasam. Kikapcsoltam az övét és kigomboltam a nadrágját. A pólóját nem tudtam levenni, mert az nem volt rajta. Ő levette a pólóm de ekkot észbe kaptam, és leállítottam.
-Miért álltál le?-kérdezte kínosan.
-Mert nekem barátom, neked barátnőd van és így is messzire mentünk.-mondtam neki az okot. Ő bólintott egyett és lemászott rólam. Én felvettem a pólóm ő bekapcsolta a gatyáját.
-Sajnálom, én mentem messzire.-kértem bocsánatot amire a válasz az volt hogy megcsókolt és kiment. Én még vissza dőltem az ágyba és elaludtam.
                                                  *késöbb*

Mikor felkeltem, az óra 01:30at mutatott, viszont nagyon éhes voltam így kikeltem az ágyból és lementem a konyhába. Ott viszont nem voltam egyedül.
Liam is ott ült és evett.
-Hát te?-kérdeztem.
-Ezt én kérdezhetném tőled.-mosolygott.
-Éhes voltam...-mondtam és elvettem az asztalról egy almát.
-Nem akarsz nekem valamit mondani Louisról?-kérdezte komolyan.
-Háát... azt hiszem... beleszerettem.-mondtam szomorúan.
-És miért vagy szomorú? A szerelem jó!-mondta bátoróan.
-De nem akarok megbántani senkit.-mondtam és könnyeztem.
-Kit? Harryt? Ő is megbántott téged! Eleanort? Megcsalja Louist.-mikor ezt kimondta gyorsan a szája elé rakta a kezét.
-Ezt nem kellett volna elmondanom!-esett kétségbe.
-Nem mondom el. De Eleanor mikor akarja közölni Louisval?-kíváncsiskodtam.
-Ma. Szóval te leszel az aki megvigasztalja.-közölte velem.
-Miért én?-akadtam ki.
-Csak te leszel itthon...-mondta és felállt én bólintottam egyet és kidobtam a csutkát. Nem értem miért pont nekem kell vígasztalnom, egy másik lány miatt. Amikor Liam is tudja hogy szeretem. Ahj... Mindegy. Vissza mentem a szobámba, és vissza feküdtem az ágyba, aminek köszönhetően elaludtam.